Lesi-to

Barajul Lesu

A Carpathia Panzio-tol 3 km-re helyezkedik el a 9 km hosszu Lesi-to. A Jad folyo volgyeben egy volgyzaro gat epitesevel alakitottak ki. Az E60-as uttol mindossze 20 kilometerre van a Lesi vizgyujto to, amely 1973 ota gyujti ossze a volgy vizeit. Terulete 148 hektar es a gatat 28,3 millio m³ viz megtartasara terveztek. Ez a viz uzemelteti ugyanis a negy evvel kesobb 1977-ben atadott vizieromuvet. A to vegenek (Coada Lacului) csodaszep resze egyre kedveltebb epitkezesi terulet lett. Nyaranta sokan vikendeznek, pecaznak, esetleg strandolnak.

Dragan to

A Dragan vizgyuto 14 kilometerre talalhato a Carpathia Panziotol. A betonbol keszult ivelt gatat 1987-ben fejeztek be. 120 meter magas, a tetejenek hossza pedig 424 m. A to megfelelo idojarasi viszonyok mellett 292 hektaron terul el es 292 millio kobmeter viz tarolasara kepes. Vizet elektromos aram termelesere es ontozesre hasznaljak. Termeszetesen nem elhanyagolhato az sem, hogy atadasa ota a volgyben megszunt az arvizveszely. A to parjan levo erdeszut Remecnel eri el a Jad volgyet, ahonnan folytathato az ut Biharfured fele…. es termeszetesen a turautak szerelmeseinek, innen nyitott az ut a Bihar-Vlegyasza iran.

A Jad-patak vizesesei:

a Laja-esesek es Jadolina kozvetlenul a Biharfuredrol Kiralyhago fele vezeto kovezett ut (Jad-volgye) menten helyezkednek el. A Jad a Csodaforrasbol valo eredese utan kanyargos uton, meszkosziklakkal ovezett valtozatos terepen igyekszik a Sebes-Korosbe. Volgyebe keskeny, kovezett ut vezet, ahol ovatosan autoval is lehet haladni, de biciklis turistak is meg szoktak vele kuzdeni. A Jad a Kiralyhago kornyeken omlik a Sebes-Korosbe. Feluton hatalmas viztarozot, a Lesi tarozot epitettek meg.

 

Csodaforras

Izvorul Minunilor

A hegyseg turisztikai kozpontjai Biharfured (Stina de Vale) es Padis (Padis). Biharfured idealis helyzetu klimatikus gyogyhely, tengerszint feletti magassaga 1102 meter. Az 1400-1600 meteres hegyekkel korulvett telep ozondus levegoje, elokelo csendje, a napsugarzas biztos gyogyulast nyujt verszegenyeknek, tudob
etegeknek, idegi kimerultsegben szenvedoknek, de foleg Basedow-korosoknak. Koroskorul rengeteg fenyves veszi korul, egy szelcsendes volgykatlanban epult. Regota es messze foldon ismert volt az itteni 5,5 C0-os Csodaforras (Izvorul Minunilor), melynek a furdo letrejottet koszonheti.

Bihar-hegyseg

Stana de vale

A legszebb es leginkabb vadregenyes hely a Bihari-hegyekben a fenyoerdoktol koszoruzott Padis fennsik karsztvidek. A szamtalan latnivalo kozul a legfontosabbak: Csodavar, Szamos-bazar, Eszkimo jegbarlang, Mocok temploma, Galbena-szurdok. Utkozben meglatogathatjuk a csodalatos szepsegu Medve barlangot is. Ez a tajegyseg kb. 150 km tavolsagra van Bekes megyetol, es a Sarkad-Nagyszalonta-Belenyes-Boga volgye utvonalon kozelitheto meg szemelygepkocsival. A Bihar-hegyseg egy masik kozkedvelt kirandulo- es turahelye
Biharfured, amely hasonlo tavolsagra esik Bekes megyetol, mint a Padis-fennsik. A fobb latnivalok Biharfured kornyeken: Csodaforras, a Nagyhavas es kornyeke, Ordogmalom-vizeses, Nagy Phaeton-vizeses, Jad-volgye.

A Bihar-hegyseg deli reszen talalhato az Aranyos-volgye, amely az un. Mocvidek kozpontja. Itt talaljuk a Rozsda-szakadekot, a Vercsorog-vizesest, a Szkerisorai-jegbarlangot es a telen sokak altal latogatott aranyosi sipalyat. Az Aranyos volgyenek keleti reszen talalhato Belavara, amely nem ember alkotta epitmeny, hanem sziklatoronyos es sziklaomlasos kepzodmeny. Rendkivul latvanyos vizesesek talalhatok a Fekete-Koros forrasvideken Biharmezon, amelyek tavasszal, a hoolvadas idejen a legszebbek.

Kiralyerdo-hegyseg

A hegyseg legismertebb latnivaloja a Revi- es a Sonkolyosi-szoros. Akar egynapos kirandulasok megszervezesere is alkalmas ez a terulet. A Revi-szorosban meglatogathatjuk a Zichy-barlangot es turazhatunk a sziklaszoros turistajelzesekkel ellatott osvenyein. Reven nehany, ma is mukodo fazekasmuhely is talalhato. A Sonkolyosi-szoros szinten latvanyos hely, es a Nagy Magyar-barlangban erdekes kiallitast tekinthetunk meg az osember hasznalati eszkozeibol. Itt talalhato Europa egyik leghosszabb barlangja, a Szelek barlangja is. A Kiralyerdo-hegysegben, Belenyes felol kozelithetjuk meg a mezgedi (meziadi)-cseppkobarlangot. Utkozben erdemes megallni Magyarremeten, ahol freskokkal diszitett Arpad-kori templomot lathatunk.

Nyugati Szigethegyseg termeszetvedelmi terulet

A Nyugati Szigethegyseg 2004-ben alakult 75.784 hektaron, hatarvonala a kovetkezo csucsokat erinti: Magura Fericii, Poienii, Bohodei, Fantana Rece, Carligatele, Coasta Braiesei, Britei, Micau, Nimaiasa, Varfurasu, Dealul Paltinisului, Piatra Graitoare, Iconii, Cuciulata, Belesi to volgyzaro gatja, valamint a Pietroasa, Dobrus, Stanii, Pasul Vartop, Brusturi, Magurii, Plopilor es Dealu Blidaru csucsok.

A termeszetvedelmi terulet belsejeben kulonlegesen vedett teruletek is vannak, mint peldaul Bulz, Flora ret, a Medve barlang kornyeke, Ponor mezo, Padisi fennsik-Vereshegyalja-Ponor ret, stb.A termeszetvedelmi terulet vezetosege a terulet vedelmevel 13 ort bizott meg, kijelolte a satorozasra alkalmas teruleteket, tajekoztatasi tablakat szerelt fel. Azonositottak bizonyos vedett allatfajok es novenyfajtak elettereit. A Koves Koros es Boga volgyet benepesitettek zergevel, es jo hir, mar a Rozsdas szakadekban, a Csodavar es Szkarica kornyeken is lattak peldanyait. 1970-1980 kozott telepitettek ide a fajdkakast, amelynek szamat megtizedeltek a felelotlen vadaszok. A szakemberek szerint a park teruleten 26 farkas, 12 hiuz es 21 medve el.

A Nyugati Szigethegyseg vonzerejet karsztvideke jelenti. A park szakemberei es a barlangasz-klubok hatalmas erofesziteseket tesznek a barlangok vedelmere. Sokat bezartak, vagy a termeszet vedi oket. A legszebb barlangokba csupan a Roman Akademia jovahagyasaval lehet bejutni! Mielott belepnenk egy barlangba, ne feledjuk, egy cseppko 20 ev alatt no egyetlen centimeternyit!

A Csodavar (Cetatile ponorului ) – Padis (bihar-hegyseg)

Parc National Apuseni

“Europa leglatvanyosabb karsztjelensege”, tulajdonkeppen nem mas, mint egy hatalmas, 3 reszbol allo 150 meteres sziklafalakkal korbevett katlan (sziklagodor), amely a barlangok tetejenek (tobrok) beszakadasa reven jott letre.

A Glavoi rettol alig. felora alatt elerheto tersege. A Csodavarban jelennek meg a padisi forrasok vizei, hogy rovid barlangi szakasz utan ismet a fold melyen haladjanak tovabb a Galbina fele. A katlanba valo lejutas korabban letrak segitsegevel tortent, 2002 nyaran a balesetveszelyes letrakat kidobtak es a sziklaba rogzitett fogodzkodok segitsegevel kell ovatosan leereszkedni. Mindig is izgalmas terep. Hatalmas sziklak kozott, esos idoszakban egy vad es hangosan lezudulo patak (a Var-patak) morajlo hangja mellett kozelithetjuk meg a Nagy-Portalet azaz az I-es dolina hatalmas, kozel 80 meter magas barlangi fobejaratat (Padis egyik jelkepet). Esos idoben bajos az ide valo bejutas, de szarazabb idoszakokban sem gyerekjatek. A vizes barlangi turat kedvelok itt kalandos uton tudnak atjutnia 3-as dolinaba, a Kulso varudvarba (ekkor az Alvilagban oriasi sziklakon, lampankkal megvilagitva haladunk a fold alatti barlangpatak medreben. Elemlampa szukseges. E kulon program csak edzett turistaknak ajanlhato!).

A Galbina szoros/kokoz/szurdok (Galbinaria) (Cheile galbinei) Czaran 1901-ben epitette ki a Galbina-korutat. A videk legnagyszerubb, legvadabb es persze legveszelyesebb resze. A Padis fennsik buvopatakjai a Csodavar erintesevel itt a Galbina-Izbukban (Galbina-kitores) tornek ismet a felszinre, hogy aztan a vad szoroson keresztul vizesesekben haladjon tovabb a felelmetes ereju ar. A szorost ovezo sziklafal magassaga tobb mint 100 meter, a szorosban valo kozlekedes rendkivuli ovatossagot igenyel: a turistanak minden ugyesseget ossze kell szednie, hogy a Czaran altal robbantott szedito, labnyomnyi sziklaosvenyeken ”A Pokol-tornacan” haladni tudjon. A kritikus reszeken lancos kapaszkodok segitik a “biztosabb” haladast. A Galbina kitorestol nem messze van a Hotel Galbina, azaz az epitomunkak soran maga Czaran altal is lakott barlang. A szoros elso szakaszanak vegen egy barlangban tunik el viz, utjat ovatosan kovethetjuk az igen meredek es csuszos lejaron. A barlangban minden lepest ketszer meggondolva haladunk, senki se beszel, mindenki sajat lepeseit fontolgatja. A barlang vegenel meg egy kritikus resz talalhato, amikor is egy drotkotel foszlott sodronyat kell megmarkolni es kijutunk a biztosnak tuno, barlangon kivuli teruletre, par meternyire tolunk nagy robajjal zudul le a barlangbol kiszabadulo viz.